Budalakk Innova Ferenc József Híd
Korrózióvédelem, festés

2. Bevonatokra és a festési körülményekre vonatkozó fogalom meghatározások

2.1. Festési körülmények

A festés eredményét a festési körülmények lényegesen befolyásolják, úgy mint
- a tárgy hőmérséklete, a levegő hőmérséklete, a levegő páratartalma, felület érdessége.
- a levegő hőmérséklete és a páratartalma közötti összefüggés a harmatpontot határozza meg.

2.2. Harmatpont

A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a vízre nézve telítetté válik. A harmatpontnál – a harmatpont-hőmérsékletnél – alacsonyabb környezeti hőmérsékleten megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció.

A kicsapódó pára a környezetben, így a festendő acélszerkezeteken is vékony vízfilm formájában jelenik meg, ami megakadályozza a festék megfelelő tapadását a felülethez..

Az MSZ EN ISO 12944-4 sz. „Felület- és felület-előkészítési típusok” szabvány a festék felhordása előtti kondenzáció lehetőségét tárgyalja.

A szabvány szerint, abban az esetben, ha a festendő tárgy hőmérséklete legalább 3°C-kal magasabb, mint a harmatpont, akkor a kondenzáció lehetősége „kicsi”, ha azonban a tárgy hőmérséklete 3°C-on belül kerül a harmatponthoz, akkor a kondenzáció lehetősége „nagy” lesz.

A szabvány részletes táblázatot tartalmaz a harmatpontnak a levegő relatív nedvességtartalmától és a hőmérséklettől való függéséről. Az alábbi táblázat kivonatosan tartalmazza a szabványban található adatokat.

A táblázat mezőiben a harmatpont hőmérséklete találáható [ºC] -ban.

2.3. Felület előkészítés

Nem acél felületek előkészítése enyhe érdesítéssel és/vagy oldószeres zsírtalanítással, illetve vegyszeres kezeléssel történhet (horganynál enyhe ammóniás lemosás). Általános szempont: törekedjünk a por- és olaj/zsírmentes felületre, mivel a szennyeződések nagymértékben ronthatják a festékrétegek tapadását, ezáltal a bevonat(rendszer) tartósságát.

Acélfelületek festés előtti előkészítése a gyakorlatban két alapvető módszerrel történik: szemcsesugaras eljárással (szemcseszórás, homokszórás), (Sa), vagy kézi-gépi tisztítással, (St). Ezekre vonatkozó előírásokat a MSZ EN ISO 8501-1-4. szabványok tartalmazzák.

Az egyes tisztasági fokozatok főbb jellemzői:

2.3.1. Szemcsesugaras felülettisztítás

Sa 1 Enyhe szemcsesugaras tisztítás. Ezzel a felületről minden szennyezést eltávolítunk, és a felületet némileg érdessé tesszük.
Sa 2 Alapos szemcsesugaras tisztítás. A szennyezések eltávolítása mellett a hengerlési reve javarészét is eltávolítjuk a felületről.
Sa 2½ Nagyon alapos szemcsesugaras tisztítás. Ezzel a módszerrel a szennyezések mellett a hengerlési revét is eltávolítjuk a felületről. Itt már egyértelműen megjelenik az acél fémes fénye. A gyakorlatban ez a fokozat az, amely az ismert módszerekkel elérhető.
Sa 3 Szemcseszórás a láthatóan tiszta acélig.A módszerrel a szennyezéseket, hengerlési revét és az esetleges festékmaradékokat távolítjuk el., A visszamaradó felületnek egységes fémes színt kell mutatnia.

2.3.2. Kézi-gépi felülettisztítás

St 1 Szennyezett, rozsdás, poros felület, festésre alkalmatlan.
St 2 Alapos kézi és kézi-gépi tisztítás. A felület zsírtól, olajtól egyéb szennyezéstől, lazán tapadó rozsdától mentes.
St 3 Nagyon alapos kézi és kézi-gépi tisztítás. A felület mindenféle szennyeződéstől mentes, az St 2 felületi tisztításhoz képest alaposabban kezelt. Az acél fémes fényének meg kell jelennie.

A felsorolt felülettisztasági fokozatok megjelenési formáit az MSZ 8501-1 szabvány fényképekkel is illusztrálja.

2.4. Rozsdásodási fokozat, festett felületek tisztítása felújító festés előtt

Felújító festésnél a meglévő felület korróziós állapota döntheti el a felújítás mértékét és módszerét. A felület korróziós állapota az ISO 4628-3 szabvány alapján minősíthető. Ez a szabvány a felület korróziós állapotát határozza meg az átrozsdásodott felület százalékos arányában.

Megjegyzés:

A megfelelő bevonatrendszer kiválasztására, konkrét esetben az adott műtárgy, fémszerkezet korrózióvédelmére, valamint az alkalmazandó felületvédelmi technológia tisztázására javasoljuk a szakembereinkkel történő konzultációt.

2.5. Fényességi fokozatok

A fedőbevonatok egyik meghatározó tulajdonsága a fényesség. A felületi fényességet leggyakrabban 60°-os beesési szögnél határozzák meg. A fényességet adott etalonnal hasonlítják össze, és annak %-ában adják meg. Az így mért felületi fényességeket cégünk több kategóriába sorolja:

matt5-25 %felületi fényesség
selyemmatt26-40 %felületi fényesség
selyemfényű41-70 %felületi fényesség
fényes71-90 %felületi fényesség
magasfényű90 % felettifelületi fényesség

A felosztásra vonatkozóan szabványos előírás nincs, így az egyes gyártók által használt kategóriáknál eltérések, átfedések lehetségesek.

2.6. Kiadóssági értékek

Az elméleti kiadósság az a m²-ben megadott felületi érték, amely 1 kg vagy 1 liter, eredeti állapotú festékkel a kívánt rétegvastagságban bevonható.

A gyakorlati kiadósság függ a felület minőségétől, a felhordás módjától és körülményeitől.

A festékfelhordási veszteség értékek fejlett felületvédelmi technikával rendelkező vállalatok tapasztalatain alapulnak, és jó segítséget nyújtanak a valós festési anyagköltségek kiszámításához.

eSzórással történő felhordásnál általában 40%-os szórási veszteséggel célszerű számolni. Ez az érték hengerezéssel vagy ecseteléssel 20 % körüli értékre módosul. Kültéri, helyszíni festéseknél, erősen tagolt felület esetén, szórásos technikával a felhordási veszteség akár az 50-80 %-ot is elérheti.