2. Bevonatokra és a festési körülményekre vonatkozó fogalom meghatározások
2.1. Festési körülmények
A festés eredményét a festési körülmények lényegesen befolyásolják, úgy mint
- a tárgy hőmérséklete, a levegő hőmérséklete, a levegő páratartalma, felület érdessége.
- a levegő hőmérséklete és a páratartalma közötti összefüggés a harmatpontot határozza meg.
2.2. Harmatpont
A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a vízre nézve telítetté válik. A harmatpontnál – a harmatpont-hőmérsékletnél – alacsonyabb környezeti hőmérsékleten megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció.
A kicsapódó pára a környezetben, így a festendő acélszerkezeteken is vékony vízfilm formájában jelenik meg, ami megakadályozza a festék megfelelő tapadását a felülethez..
Az MSZ EN ISO 12944-4 sz. „Felület- és felület-előkészítési típusok” szabvány a festék felhordása előtti kondenzáció lehetőségét tárgyalja.
A szabvány szerint, abban az esetben, ha a festendő tárgy hőmérséklete legalább 3°C-kal magasabb, mint a harmatpont, akkor a kondenzáció lehetősége „kicsi”, ha azonban a tárgy hőmérséklete 3°C-on belül kerül a harmatponthoz, akkor a kondenzáció lehetősége „nagy” lesz.
A szabvány részletes táblázatot tartalmaz a harmatpontnak a levegő relatív nedvességtartalmától és a hőmérséklettől való függéséről. Az alábbi táblázat kivonatosan tartalmazza a szabványban található adatokat.
A táblázat mezőiben a harmatpont hőmérséklete található [ºC] -ban.
| Relatív nedvesség % | A levegő hőmérséklete °C | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0 | 5 | 10 | 15 | 20 | 25 | 30 | 35 | |
| 10 | -27,8 | -23,9 | -20,1 | -16,3 | -12,4 | -8,6 | -4,9 | -1,1 |
| 20 | -20,2 | -16,0 | -11,8 | -7,7 | -3,6 | 0,5 | 4,6 | 8,7 |
| 30 | -15,4 | -11,1 | -6,7 | -2,4 | 1,9 | 6,2 | 10,5 | 14,8 |
| 40 | -11,9 | -7,4 | -2,9 | 1,9 | 6,0 | 10,5 | 14,9 | 19,4 |
| 50 | -9,1 | -4,5 | 0,1 | 4,7 | 9,3 | 13,9 | 18,4 | 23,0 |
| 60 | -6,8 | -2,1 | 2,6 | 7,3 | 12,0 | 16,7 | 21,4 | 26,1 |
| 70 | -4,8 | 0,0 | 4,8 | 9,6 | 14,4 | 18,9 | 23,9 | 28,7 |
| 80 | -3,0 | 1,9 | 6,7 | 11,6 | 16,4 | 21,3 | 26,2 | 31,0 |
| 90 | -1,4 | 3,5 | 8,4 | 13,4 | 18,3 | 23,2 | 28,2 | 33,1 |
| 100 | 0,00 | 5,0 | 10,0 | 15,0 | 20,0 | 25,0 | 30,0 | 35,0 |
A táblázat segítségével a levegő hőmérsékletének és a relatív páratartalmának ismeretében a harmatpont meghatározható és eldönthető, hogy az adott körülmények között szabad e festeni vagy sem. A satírozott mezők kevesebb mint ~3ºC-al vannak a harmatpont felett.
2.3. Felület előkészítés
Nem acél felületek előkészítése enyhe érdesítéssel és/vagy oldószeres zsírtalanítással, illetve vegyszeres kezeléssel történhet (horganynál enyhe ammóniás lemosás). Általános szempont: törekedjünk a por- és olaj/zsírmentes felületre, mivel a szennyeződések nagymértékben ronthatják a festékrétegek tapadását, ezáltal a bevonat(rendszer) tartósságát.
Acélfelületek festés előtti előkészítése a gyakorlatban két alapvető módszerrel történik: szemcsesugaras eljárással (szemcseszórás, homokszórás), (Sa), vagy kézi-gépi tisztítással, (St). Ezekre vonatkozó előírásokat a MSZ EN ISO 8501-1-4. szabványok tartalmazzák.
Az egyes tisztasági fokozatok főbb jellemzői:
2.3.1. Szemcsesugaras felülettisztítás
Sa 1 Enyhe szemcsesugaras tisztítás. Ezzel a felületről minden szennyezést eltávolítunk, és a felületet némileg érdessé tesszük.
Sa 2 Alapos szemcsesugaras tisztítás. A szennyezések eltávolítása mellett a hengerlési reve javarészét is eltávolítjuk a felületről.
Sa 2½ Nagyon alapos szemcsesugaras tisztítás. Ezzel a módszerrel a szennyezések mellett a hengerlési revét is eltávolítjuk a felületről. Itt már egyértelműen megjelenik az acél fémes fénye. A gyakorlatban ez a fokozat az, amely az ismert módszerekkel elérhető.
Sa 3 Szemcseszórás a láthatóan tiszta acélig.A módszerrel a szennyezéseket, hengerlési revét és az esetleges festékmaradékokat távolítjuk el., A visszamaradó felületnek egységes fémes színt kell mutatnia.
2.3.2. Kézi-gépi felülettisztítás
St 1 Szennyezett, rozsdás, poros felület, festésre alkalmatlan.
St 2 Alapos kézi és kézi-gépi tisztítás. A felület zsírtól, olajtól egyéb szennyezéstől, lazán tapadó rozsdától mentes.
St 3 Nagyon alapos kézi és kézi-gépi tisztítás. A felület mindenféle szennyeződéstől mentes, az St 2 felületi tisztításhoz képest alaposabban kezelt. Az acél fémes fényének meg kell jelennie.
A felsorolt felülettisztasági fokozatok megjelenési formáit az MSZ 8501-1 szabvány fényképekkel is illusztrálja.
2.4. Rozsdásodási fokozat, festett felületek tisztítása felújító festés előtt
Felújító festésnél a meglévő felület korróziós állapota döntheti el a felújítás mértékét és módszerét. A felület korróziós állapota az ISO 4628-3 szabvány alapján minősíthető. Ez a szabvány a felület korróziós állapotát határozza meg az átrozsdásodott felület százalékos arányában.
Megjegyzés:
A megfelelő bevonatrendszer kiválasztására, konkrét esetben az adott műtárgy, fémszerkezet korrózióvédelmére, valamint az alkalmazandó felületvédelmi technológia tisztázására javasoljuk a szakembereinkkel történő konzultációt.
2.5. Fényességi fokozatok
A fedőbevonatok egyik meghatározó tulajdonsága a fényesség. A felületi fényességet leggyakrabban 60°-os beesési szögnél határozzák meg. A fényességet adott etalonnal hasonlítják össze, és annak %-ában adják meg. Az így mért felületi fényességeket cégünk több kategóriába sorolja:
| matt | 5-25 % | felületi fényesség |
| selyemmatt | 25-40 % | felületi fényesség |
| selyemfényű | 40-70 % | felületi fényesség |
| fényes | 70-90 % | felületi fényesség |
| magasfényű | 90 % feletti | felületi fényesség |
A felosztásra vonatkozóan szabványos előírás nincs, így az egyes gyártók által használt kategóriáknál eltérések, átfedések lehetségesek.
2.6. Kiadóssági értékek
Az elméleti kiadósság az a m²-ben megadott felületi érték, amely 1 kg vagy 1 liter, eredeti állapotú festékkel a kívánt rétegvastagságban bevonható.
A gyakorlati kiadósság függ a felület minőségétől, a felhordás módjától és körülményeitől.
A festékfelhordási veszteség értékek fejlett felületvédelmi technikával rendelkező vállalatok tapasztalatain alapulnak, és jó segítséget nyújtanak a valós festési anyagköltségek kiszámításához.
eSzórással történő felhordásnál általában 40%-os szórási veszteséggel célszerű számolni. Ez az érték hengerezéssel vagy ecseteléssel 20 % körüli értékre módosul. Kültéri, helyszíni festéseknél, erősen tagolt felület esetén, szórásos technikával a felhordási veszteség akár az 50-80 %-ot is elérheti.